Tényleg itt a válság?
Avagy mi az erősebb, a pszichológia vagy a
fundamentumok?
Olvasási idő: 3 perc
Itt a válság. Itt a recesszió. Itt a világvége. Ezeket a híreket olvashatjuk a világhálón, a nyomtatott médiában, ezt halljuk a televízióból. Tényleg itt van? Mi is történt? Voltak a nap mint nap új csúcsra emelkedő tőzsdék, a sosem látott ingatlanárak, a negatív kamatozású kötvények és a hihetetlen hurráoptimizmus a befektetők között. Ez tartott 11 évig. Aztán mintegy varázsütésre elromlott a hangulat, beszakadtak a tőzsdék, történelmi mértékű eső és emelkedő napok követték egymást a börzéken. Megjelentek az elmúlt években leszerepelt, a nagy összeomlást vizionáló elemzők és egyszerre mindenki pesszimista lett a jövőt illetően.
Mi is a helyzet pontosan? A koronavírus világjárvány lett, ez nem kérdés. Jelenleg 116 ezer megbetegedésnél és 4089 elhalálozottnál tartunk. Hogy ez mekkora szám, döntse el mindenki maga. A járvány világgazdaságra gyakorolt hatását majd hónapok múlva tudjuk megbecsülni, a becslések eddig 200-500 milliárd dollár között szóródnak. Ez nem kis szám, de bolygónk össz- GDP-jét tekintve még elhanyagolható. Sokkal nagyobb lesz majd még az az egyelőre meg nem határozható kár, ami abból fakad, hogy nem megyünk utazni, lemondjuk a nyaralást, elmaradnak konferenciák és akár egész országok, mint Olaszország akár hetekre karanténba kerülnek. Reményeim szerint egy pár hónap múlva ezen károk is meghatározhatók lesznek, ezek mértéke azért sokkal nagyobb lesz az említett számoknál.
A vírus gazdasági hatásai miatt recesszióba kerülnek a főbb gazdaságok. Igen, lesz ilyen is, egy, akár két negyedévre is megtörténhet. Ha a fertőzés Kínában tapasztalható lefutását vesszük figyelembe, akkor arra lehet számítani, hogy 3 hónap múlva Európa nagy részén rendeződik a helyzet, újra elindul a termelés, kinyitnak az üzletek, az iskolák. Tehát az első félév gazdasági teljesítménye ment a kukába. Ezzel gondolom mindannyian tisztában vagyunk. A jövőre kell gondolnia mindenkinek, jegybankoknak, kormányoknak. Az elmúlt évek kamatpolitikája miatt monetáris enyhítésre már kicsi a tér, maradnak a fiskális eszközök. Mik ezek? Jó példa Hong Kong, ahol minden lakcímmel rendelkező állampolgár 10 000 hongkongi dollárt, nagyjából 380 000 forintot kap. Ezt elköltheti, befektetheti, azaz élénkíti a gazdaságot és a pénzpiacokat is. Remek megoldás, a 2009-es válság idején merült fel ez a megoldás Európában is. Az USA-ban a személyi adók csökkentése, esetleges átmeneti eltörlése merült fel a napokban. A legjobban érintett légiközlekedési cégek, szállítmányozók, a termelési lánc elején álló kisvállalkozások célzott megsegítése is napirenden van. Azt gondolom, jó úton járnak a pénzügyi kormányzatok. Lesz még előttünk egy pár nehéz hónap, a mindennapok és a befektetések területén is, de mint pénzügyi szakember azt mondom, hogy 2018 decembere óta nem volt ilyen lehetőség a beszállásra a hosszú távon gondolkodók számára. És ezt mire alapozom? Például erre a grafikonra:
Ez az óriási zuhanás csupán ennyi visszaesést jelentett egy 15 éves befektetés esetén. Ez a hosszú távú gondolkodás, megtakarítás lényege egy képen.
Fodor Zsolt
befektetési specialista
Forrás: macrotrends.net
