Olvasási idő 4 perc

Az elmúlt heti írásom óta rengeteg esemény és kormányzati lépés történt a koronavírus járvány kapcsán. Olyan korlátozó intézkedéseket hoztak a végrehajtó hatalmak, amelyekre évtizedek óta nem volt példa. Rövidtávon hatalmas gazdasági visszaesést hoznak ezek a döntések, rengeteg iparág, vállalkozás kerül nehéz helyzetbe és komoly mértékben fog nőni a munkanélküliek száma is. Ez az ára annak, hogy a járvány kezelhető és orvosolható legyen, még ha a lakosság számára ez rengeteg lemondással jár is.

Annak, aki élt és rendelkezett befektetéssel már 2008-ban is, ismerős lehet ez a helyzetértékelés. Érdemes lehet ezért megnéznünk, hogy milyen mértékű árfolyamesések születtek az elmúlt időszakban és milyen volt a felépülés a nagy depressziók után?

A második világháború utáni nagyobb tőzsdei visszaesések átlagosan 31 százalék eséssel jártak a megelőző csúcshoz képest. Ezek közül is kiemelkedett a 2008-as ingatlanpiaci válság okozta sokk, ott a korrekció jócskán meghaladta az 50 százalékot is. Nehéz persze ezeket az időszakokat összehasonlítani, hiszen eltérő gazdasági okok váltották ki őket, de valamiféle támpontként azért szolgálhatnak arra, hogy meddig is tarthat az árfolyamesés a vezető tőzsdéken. Jelenleg az S and P 500, a világ leginkább figyelemmel kísért tőzsdeindexe már 33 százalék mínuszban jár a februári csúcsához képest. Az olasz, spanyol és görög tőzsdék mutatója pedig lefeleződött ezen időszak alatt. Vagyis a korrekció mértéke már most eléri az elmúlt évtizedekben mért átlagos nagyságot.

 Mit jelenthet ez a számunkra? Ezeken a szinteken a kiszállás már nem biztos, hogy jó döntés, hiszen ha megindul az árfolyamok újbóli emelkedése könnyen lemaradhatunk a jó belépési pontokról. És gondoljuk át józanul, a vírushelyzet kezelése után mibe fog áramlani a pénz, amelynek most nagy része a partvonalról szemléli az eseményeket? A jegybanki kamatcsökkentések miatt egyre inkább negatív kamatozású állampapírokba, kötvényekbe? A nemesfémekbe, amelyek árfolyama a legtöbb elemzőt meglepve a tőzsdékkel együtt esik? Vagy az akár 2009-es szintre visszaeső energetikai, pénzügyi és szállítmányozási szektor részvényeibe? Nézzük meg, milyen volt a legutóbbi válság után a kilábalás sebessége! Hozzá kell tennem, hogy a kamatcsökkentések, mennyiségi lazító és kötvényvásárlási programok mellett, amelyet akkor is megléptek a jegybankok, napjainkban a kormányzatok egyéb célzatos és a gazdaságot közvetlenül stimuláló intézkedést is bevezettek.